1.Capítuló - A fájdalmas döntés

Tini

Ez a nap, mindent megváltoztatott. Kaptunk a skacokkal egy felkérést a Disney-től, egy úgy nevezett Violetta Live turnéra. Ez a turné egy évet venne igénybe, lennének napok mikor haza látogatunk, amúgy meg járjuk a világot, és koncerteket adunk. Még mindig nem tudom hogy döntsek, nem vagyok képes itt hagyni Petert és a családomat. Az ágyamban forgolódtam és a naplómba irogattam, mikor hirtelen Peter lépett be az ajtón.

- Tini! - hangja csalódott és ijedt volt.
- Mondd! - felé kaptam a fejem és meredten bámultam.
Egy pillanatig zsebre tett kézzel tétovázott, majd az ágyam szélére ült.
- Tudod, nagyon fogsz hiányozni.
- Peter, még nem is biztos,hogy elmegyek, ne butáskodj, én mindig itt leszek neked, ha szükséged van rám - próbáltam egy elégedett mosolyt erőltetni, de nem nagyon sikerült.
Megöleltük egymást, és szótlanul távozott a szobából.
Gyorsan elvégeztem a szokásos teendőimet, és elindultam a Studióba. Mikor beértem, csalódottan baktattam végig a folyosón. A nagyterembe először Lodot véltem szótlanul ácsorogni. Oda mentem hozzá és se szó se beszéd,megöleltem.
- Te sem tudod meghozni a döntést, ugye? - tudta ő, hogy miről van szó, nem akartam fokozni.
- Nem tudom - szájába harapott és leült egy székre.
Pár perccel később Eliot lépett be a terembe.
- Na csajok, részt vesztek a turnén? 
- Nem tudjuk - válaszoltuk egyszerre.
Ki sétáltam a teremből és be mentem az öltözőbe. Időre van szükségem, hogy meghozzam a döntést. Leültem oda bent egy padra, és néztem ki a fejemből, mikor váratlanul Jorge rohant be a női öltözőbe.
- Te meg mit keresel itt? - egy pillanat alatt felpattantam, és széttártam karjaim.
- Pszt! - a szája elé rakta a mutató ujját és bebújt a szekrény mögé.
-  Nem láttad a pasimat? - dugta be a fejét az ajtón Stephie.
- Öö..nem, nem láttam - vigyorogtam.
Erre egy szemforgatással elment.
- Örök hála Tini! - bújt elő Jorge.
- Nincsmit,de mondd el,miért bújkálsz előle?
- Összefutottam egy régi lány haverommal akivel általánosba voltam egy osztályba, na és Stephie hozta a féltékeny formáját - vonta meg a vállát.
- És miért pont a női öltözőbe?
- Ez volt a legközelebb - mosolygott.
- És..jössz a turnéra?
- Igen megyek,és te Tini?
- Nem tudom,fáj itt hagyni mindent.
- Gondolt át a helyzetet. Sok-sok koncert gyönyörű országokban, városokban,ahova nem is gondoltuk volna, hogy eljutunk. Az a sok Violetta rajongó, téged akar látni. Sokaknak a példaképe vagy,nagyon jó érzéssel tölt el amikor sikítoznak,velen éneklik a dalokat és mosolyognak. Gondold át! - kacsintott egyet és kilépett az ajtón.

Tudjátok, Jorgeval csak barátok vagyunk. Sosem volt köztünk ennél több. Mindig mellettem volt a bajban, mint egy igaz barát. Eliot behívott mindenkit a nagyterembe és mindenkit kikérdezett, hogy ki hogy döntött. Rám került a sor. Egy kis ideig tétováztam, majd kinyögtem a döntésemet.
- Megyek,a Violetta Live-ra!
Mindenki tapsolt és ez örömmel töltött el. Szükségem volt Jorge beszédére, egyszerűen felszabadított. De képes vagyok itt hagyni a múltamat,és a jövő felé tekinteni.